Csőgör Lajos

csogor-mmdszro

Dr. Csőgör Lajos korának egyik kiemelkedő tudományos személyisége volt, egyben orvos, fogorvos, egyetemi tanár, az orvostudomány doktora és egyetemalapító professzorként a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem jogelődjének az első rektora.  

A csaknem egy évszázados (egész pontosan 99 éves) életútja során végig kisérte  az egyetem szinte teljes történelmét. A kezdetek kezdetén, 1945-ben, amikor a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem orvosi karját Marosvásárhelyre helyezték, majd 1948-ban amikor Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet név alatt önállósult az egyetem, illetve amikor egy dikatúra árnyéka egyre vészjóslobb félhomályba borult, Dr. Csőgör Lajos személye biztos pontot jelentett egy egész akadémiai közösség számára.

marosantiborcsogorrol

Csőgör Lajos a mezőségi Nagysármáson, Marosvásárhelytől mintegy 47 km-re látta meg a napvilágot. Tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban kezdte, minek után 1933-ban a kolozsvári Ferdinánd Tudományegyetem orvosi karán végzett és fogorvosi oklevelet a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem orvosi karán kapott. Ugyanott egyetemi magántanár (1944), miközben 1935–1940 között az egykor alma mater, az enyedi kollégium fogorvosa és 1940–1944-ben tanársegéd a kolozsvári Sztomatológiai Intézetben.

Rektori kinevezésekor, 1945 őszén költöztek át a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem orvostudományi karáról az intézetek és a klinikák a Marosvásárhelyen üresen álló hadapródiskola fő- és melléképületeibe. Bovemberben zajlott le az első felvételi vizsga, majd 1946. február elején megkezdődött az oktatás. A kar 19 tanszékére és a hozzájuk csatolt további 6 előadási szaktárgy élére 7 román állampolgárságú professzor és 6 előadótanár (docens) nyert kinevezést. Olyan neves személyiségek oktattak, mint Miskolczy Dezső, neurológus, a modern ideg- és elmeorvoslás egyik úttörője, Krompecher István, anatómus vagy Vendég Vince, füll-orr-gégész.

1948-ban oktatási reform révén leválasztott orvostudományi kar önállósulása után, a frissen alakult Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet rektori tisztségébe szintén Csőgör került. 

Azonban 1949–1955-ben koholt vádak alapján bebörtönözték, majd visszahelyezték állásába és 1964–1967-ben újból az egyetem rektora lett. 1969–1973-ban a Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi kutató intézetének igazgatója. A fogszuvasodás megelőzésével, az ivóvíz fluortartalmával foglalkozott, a prevenciós program megszervezője. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke (1945–1947), a román parlament tagja és az egészségügyi bizottság elnöke (1965–1975). A Román Orvostudományi Akadémia alelnöke (1969–1973). 

Négy évtized távlatából megírt emlékíratai szerint, az egyetemalapítás úgy a román állampolgárságú, mind a magyar állampolgárságú oktatók életének legszebb és legértékesebb pillanatai voltak. "Akkori tevékenységemre visszatekintve örülök, hogy soha nem törekedtem kizárólagosségra, munkatársaimat nem politikai hovatartozásuk szerint, hanem egyéni kvalitásaikért szerettem és becsültem.  Igyekeztem objektív maradni, sokszor nehéz körülmények között is, és különben is szerencsémnek tekintem, hogy olyan munkatársakkal dolgozhattam, mint Miskolczy Dezső, Buza László, Venczel József, Nagy Géza, Vescan Teofil, Demeter János, Gaál Gábor, Szabó T. Attila, Jordáky Lajos, Kelemen Béla és még sokan mások, a sort nehéz volna befejezni." - zárta gondolatát Csőgör az irataiban. Majd kiemelte, hogy munkájának lényegének azt tartja, hogy az anyanyelvű oktatás ügyéért tehetett és törvényes keret kidolgozásával ezrek tanulhattak magyarul Marosvásárhelyen.  

egyetemtortenetigalleria

FacebookMySpaceTwitterDiggDeliciousStumbleuponGoogle BookmarksRedditNewsvineTechnoratiLinkedinMixxRSS FeedPinterest