Története


Erdélyben a fogorvostudomány egyetemi oktatása 1890-ben indult meg a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem orvosi karán, 18 évvel annak megalakulása után. 1919. május 12-én kényszerhelyzet miatt megszűnt a felsőoktatási intézmény működése, amelynek a tanári kara rövid budapesti kitérő után, Szegeden telepedett meg és csak a politikai helyzet kedvező alakulásával tért vissza Kolozsvárra. Előbb restaurációval újból mükődésbe lett hozva a megszűnt intézmény, majd megalakult a Bolyai János Tudományegyetem, aminek orvostudományi kara 1945-ben Marosvásárhelyre költözött és 1948-ban önállósult.

A kolozsvári piarista templom és egykori Ferenc József Tudományegyetem 

Az önállósulás a szovjet oktatási rendszer modellje alapján történt, mely a többkarú tudományegyetemeket szétszabdalta és új egyetemeket hozott létre. Ennek értelmében alakult meg a Marosvásárhelyi Orvosi-Gyógyszerészeti Intézet mellett a bukaresti, kolozsvári,  jászvásári, temesvári vagy épp a szegedi hasonló profilú felsőoktatási intézmény.  

Habár 1948-ban alatt elindult a fogorvosképzés Marosvásárhelyen, azonban 1951-es  megszűntetésével a hallgatók Kolozsváron voltak kényszerítve végezni. Az 1960/1961-es tanévben újból elindult a fogászati képzés városunkban Csőgör Lajos fogorvos végzettségű rektor irányitása alatt, aki sokáig meghatározó alakja maradt annak. Az 1965-ben megalakult Fogorvosi Kar pedig a fogászati képzés megújulását, önállósulását hozta el. Ezzel a lépéssel az akkori általános tendenciával szembe ment, úgyanis máshol csak sokkal később valósult meg a kari szerveződés. Ebben az évben végzett a legelső évfolyam Marosvásárhelyen és a későbbiekben mind a mai napig nem szakította meg semmi szűnet a folyamatos fogorvostudományi képzést. 

1962-ben a román állam, anélkül hogy hivatalos dokumentumot adott volna ki és ezáltal megváltoztatta volna az 1945, 1946, 1948-as törvényrendeleteket, mely szerint az egyetemet a magyar kisebbség számára hozták létre és a tanítás nyelve magyar, bevezette a kétnyelvű oktatást. Az előadásokat románul és magyarul, a gyakorlati órákat csak románul lehetett hallgatni. Ezzel a lépéssel megalakult a román tagozat az összes képzésen, így a Fogorvosi Karon is. 

Az elmúlt évtizedekben olyan neves egyetemi tanárok oktattak a Fogorvosi Karon, mint az egyetemalapító, első rektor Csőgör Lajos, valamint Bocskay István, Kovács Dezső vagy Pongrácz Antal.

Csőgör 1945-től 1948-ig a Bolyai Tudományegyetem, majd 1948-49-ben és 1964-től 1967-ig a marosvásárhelyi OGYI rektora volt. E tisztségeiben sikerült mindkét intézményt a korszerű magyar tudományosság hazai központjaivá fejlesztenie. Párhuzamosan pedig nemcsak román és magyar szakfolyóiratokban (Stomatologie, Fogorvosi Szemle - Budapest, Orvosi Szemle), hanem a napisajtóban is számos írása jelent meg az orvosi felsőoktatás, az ifjúság nevelése, az orvosi etika kérdéseiről és különösen az ivóvíz fluorizálásáról, amelynek eljárását elsők között alkalmazták Marosvásárhelyen Csőgör hathatos hozzáállásának köszönhetően.

 

Faculty of Dentistry MOGYE Marosvasarhely

A Fogorvosi Karnak és az Integrált Fogászati Központnak helyet adó épületegyüttes

1962-ben a román állam, anélkül hogy hivatalos dokumentumot adott volna ki és ezáltal megváltoztatta volna az 1945, 1946, 1948-as törvényrendeleteket, mely szerint az egyetemet a magyar kisebbség számára hozták létre és a tanítás nyelve magyar, bevezette a kétnyelvű oktatást. Az előadásokat románul és magyarul, a gyakorlati órákat csak románul lehetett hallgatni.


A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem utóbbi évek egyik legnagyobb megvalósítása volt 2010-ben annak a komplexumnak a létrehozása és működtetése, amely amellett, hogy helyet ad a Fogorvosi Karnak az Integrált Fogászati Komplexum által az összes diszcíplina egy egységes helyen helyezkedik el. 2014-ben elindult az angol nyelvű fogorvosképzés a karon. 

 

FacebookMySpaceTwitterDiggDeliciousStumbleuponGoogle BookmarksRedditNewsvineTechnoratiLinkedinMixxRSS FeedPinterest